Az ATFC – SpreadLove egy olyan 12"-es house megjelenés, amely nagyon jól hozza a 2000-es évek közepi brit house hangzás nyitottabb, groove-osabb oldalát. Ez a lemez nem túlbonyolított, inkább arra épít, hogy egy erős alapötletet két jól működő verzióban mutasson meg, és pont ettől marad könnyen befogadható, mégis karakteres darab.

Zeneileg ez a kiadvány a house vinyl és a diszkósabb elektronikus vonal határán mozog. A VocalLove verzió melegebb, közvetlenebb és nyitottabb hangulatot hoz, míg a MusicLove inkább az instrumentálisabb, fókuszáltabb oldalát emeli ki ugyanennek az alapanyagnak. Ettől ez az electronic vinyl record nem egyszerűen egy egytrackes maxi, hanem egy kis, jól arányozott kétoldalas kiadvány, amely mindkét oldalán más hangsúlyt ad ugyanannak a hangzásnak.

Hangzásában a lemez kifejezetten azt az időszakot idézi, amikor a house még erősen támaszkodott a diszkós örökségre, de már modernebb, feszesebb formában szólt. Nem túl nyers, nem túl steril, inkább közvetlen és jól áramló. Emiatt főleg azoknak lehet jó ajánlat, akik a 2000-es évek közepi klubbarát, de otthon is szerethető house maxikat keresik, és kedvelik azokat a lemezeket, ahol a groove és az atmoszféra fontosabb a nagy drámánál.

A két trackes felállás külön előnye, hogy a lemez végig tömör marad. Nincs rajta felesleges töltelék, a hangsúly teljesen a dal két arcán van. Ez a 12 inch vinyl emiatt hallgatásra is kifejezetten kellemes, mert nem széteső remixcsomagként működik, hanem koncentrált kiadványként, amely pontosan tudja, mit akar megmutatni.

Összességében az ATFC – SpreadLove egy erős, ízléses house maxi, amely a műfaj kedvelőinek, a diszkósabb house-hangzás rajongóinak és a korabeli brit elektronikus kiadványok gyűjtőinek lehet érdekes. Olyan lemez, amely nem túl harsány, hanem a jó arányaival, a meleg groove-jával és az időtálló megszólalásával marad emlékezetes.