ATB – a Sequential One-tól a 9 PM és az Ecstasy világáig

Néhány hajlított, gitárra emlékeztető hang elég volt ahhoz, hogy egy egész generáció felismerje ATB zenéjét. A 9 PM (Till I Come) azonban nem egy ismeretlen producer első szerencsés próbálkozása volt. André Tanneberger addigra éveket töltött a német rave-színtéren a Sequential One mögött. Története arról szól, hogyan lett egy keletnémet születésű, hálószobai stúdióban tanuló zenészből világszerte ismert trance-producer – és miként tudott túllépni saját, korszakos hangzásán.

Ki ATB? André Tanneberger és a név valódi eredete

ATB polgári neve André Tanneberger. 1973. február 26-án született Freibergben, az akkori Német Demokratikus Köztársaság területén. Életrajzi források szerint családja 1984-ben hagyta el Kelet-Németországot, André pedig később Bochum környékén építette fel zenei életét. Az ATB tehát nem egy többtagú formáció rövidítése. Tanneberger saját magyarázata szerint a betűk a nevéből származnak: Andre TanneBerger.

A zene iránti érdeklődése jóval az ATB név előtt kezdődött. Gyerekként és fiatalon olyan elektronikus előadók hatottak rá, mint Jean-Michel Jarre, később pedig Enigma. Nem klasszikus zenei intézményből vagy hangmérnöki képzésből érkezett. Első stúdióját a szülei lakásának gyerekszobájában rendezte be: megtakarításából Commodore Amiga 500 számítógépet, Notator szoftvert, két szintetizátort, keverőt és hangfalakat vásárolt. Szűk hely volt, de már benne volt minden, ami pályáját később meghatározta: technikai kíváncsiság, dallamérzék és az önálló tanulás.

Sequential One – ATB története nem a 9 PM-mel kezdődött

1993-ban kapta meg első lemezszerződését. Egy ismeretségi láncon keresztül jutott el demója Thomas Kukulához, a General Base és később a Red 5 mögött álló producerhez. Tanneberger az előlegét nem ünneplésre költötte: új stúdióeszközöket vásárolt belőle. Ugyanebben az időszakban indította el a Sequential One projektet.

A Sequential One korai felvételei – köztük a Dance és a Let Me Hear You – a kilencvenes évek eleji német techno, rave és eurodance energiáját hordozták. A projekt hangzása keményebb, gyorsabb és közvetlenebb volt annál, amit később ATB-ként megismert a világ. Az 1997-es My Love Is Hot már szélesebb közönséghez jutott el, de Tanneberger ekkor sem egy új művésznév ötletén dolgozott. Előbb elkészült egy olyan felvétel, amely egyszerűen nem illett a Sequential One addigi világába.

Ez a szám volt a 9 PM. André egy későbbi interjúban úgy fogalmazott: amikor 1997-ben megírta és elkészítette, érezte, hogy más név alatt kell megjelennie. Így született meg az ATB projekt. Ez fontos különbség: az ATB nem a teljes korábbi pálya megtagadása volt, hanem külön hely egy dallamosabb, atmoszférikusabb hangzásnak.

A 9 PM dallama – stúdióbemutatóból védjegy

A legismertebb történet szerint Tanneberger egy női vendégének mutatta meg, hogyan készül a zene a stúdióban. Bekapcsolt egy dobritmust, előhívott egy gitárjellegű szintetizátorhangot, és játék közben megszületett a később világhírű dallam. Amikor az ötletet elmentette, este kilenc óra volt. A munkafájl neve lett 9 PM, majd ez maradt a kiadás címe is.

A hangszert az interneten gyakran egy Roland JV-1080-ként nevezik meg, ezt azonban nem érdemes megkérdőjelezhetetlen tényként ismételni. ATB egy későbbi technikai interjúban arról beszélt, hogy a 2021-es új változathoz ismét bekapcsolta azt a régi Kurzweil szintetizátort, amelyen az eredeti gitárhangot használta, sőt még a memóriáját tápláló elemet is ki kellett cserélnie. A pontos modellnél fontosabb maga a megoldás: a hang hajlítása és a dallam időzítése miatt nem valódi gitárként, hanem önálló elektronikus hangszerként szólalt meg.

A rövid vokált Yolanda Rivera hangjához kapcsolják. A mondat nem hagyományos versszak vagy refrén: inkább érzéki, töredékes jelzés, amely helyet hagy a dallamnak. Ez a kevés elem – a lüktető alap, a szinte éneklő szintetizátor és a visszafogott vokál – tette a számot egyszerre DJ-barát klublemezzé és könnyen felismerhető rádiós felvétellé.

1998, 1999 és a brit listavezetés – három dátum, egy áttörés

A 9 PM (Till I Come) történeténél gyakran összekeverik a dátumokat. A felvétel 1997-ben született meg, első kiadása 1998-ban jelent meg, a brit áttörés pedig 1999 nyarán következett. A Ministry of Sound Data kiadója újra piacra vitte, és a kislemez az Egyesült Királyság hivatalos listájának első helyére került.

Az Official Charts a 9 PM-et az első olyan trance-felvételként tartja számon, amely vezette a brit kislemezlistát. Ez nem csupán ATB személyes sikere volt. Azt jelezte, hogy a klubokból érkező, alapvetően instrumentális és ismétlésre épülő elektronikus zene már nemcsak éjszakai műfajként, hanem tömegkulturális popzeneként is működhet.

Don’t Stop és Killer – a védjegy ereje és korlátja

A következő kislemez, a Don’t Stop ismét a jellegzetes hajlított szintetizátorhangra épült. Kereskedelmi szempontból logikus folytatás volt, művészileg azonban veszélyes út: egy sikeres producer könnyen saját találmányának foglyává válhat. ATB később tudatosan távolodott ettől a formulától, mert nem akarta ugyanazt a felvételt újra és újra elkészíteni.

A Movin’ Melodies bemutatkozó album és az Adamski–Seal-klasszikus újragondolásaként elkészült Killer már jelezte a tágabb irányt. Tanneberger számára a trance nem kizárólag csúcspontokra épülő klubzene volt. Érdekelte a dalforma, az énekhang és az is, hogyan lehet egy dallamot a tánctéren kívül is érzelmessé tenni.

Two Worlds – a tánctér és a csendesebb oldal

A 2000-ben megjelent Two Worlds pontos címet adott annak a kettősségnek, amely ATB későbbi albumain is visszatért. Az első lemez, The World of Movement, különböző trance-irányokat mutatott be. A második, The Relaxing World, ambient és chillout felvételekre épült.

Ez nem egyszerű bónuszlemez volt. Megmutatta, hogy ugyanaz a producer más tempón és más hangerőn is hasonlóan gondolkodik: tiszta dallamokkal, nagy térrel és lassan kibontott atmoszférával. Heather Nova a Love Will Find You és a Feel You Like a River felvételeken szerepelt, az Enigmatic Encounter pedig Michael Cretuval és Jens Gaddal készült. A Cretu-kapcsolat különösen személyes állomás: az Enigma korábban Tanneberger egyik fontos inspirációja volt.

Ide tartozik a Yorkkal készült The Fields of Love is, amely a gitárhangot már nem az első sláger másolataként, hanem egy gazdagabb, progresszívebb trance-környezetben használta. ATB ekkor kezdett igazán albumelőadóvá válni.

Dedicated és Addicted to Music – új hang a korai védjegy után

A 2002-es Dedicated idejére a korai „ATB-gitár” már nem uralta a produkciókat. A Hold You, a Let U Go új változata és az Olive You’re Not Alone című dalának feldolgozása vokálközpontúbb, melegebb hangzást hozott. Roberta Carter Harrison hangja több felvételen is meghatározó szerepet kapott.

Egy évvel később az Addicted to Music olyan számokat adott a katalógushoz, mint az I Don’t Wanna Stop és a Long Way Home. Ezekben már nem egy különleges effekt volt ATB legfontosabb ismertetőjele, hanem a melankolikus dallam és az énekre épülő elektronikus hangszerelés. A klubverziók működtek a lemezjátszón, a rádiós változatok pedig önálló dalként is.

No Silence – Marrakech és Ecstasy

Sok rajongó számára a 2004-es No Silence jelenti ATB legteljesebb korszakát. Az album nyitódala, a Marrakech, és az Ecstasy is Tiff Lacey vokáljával készült. Hangzásuk kevésbé harsány, mint a korai kislemezeké: a dobok felett hosszú szintetizátorrétegek, lebegő ének és fokozatosan kibontott érzelmi ív dolgozik.

Az Ecstasy azért vált tartós klasszikussá, mert a cím ellenére nem egyszerű eufóriát ad. Egyszerre felemelő és melankolikus, klubos és személyes. Pontosan azt a kettősséget sűríti egy dalba, amelyet a Two Worlds még két külön lemezen mutatott be.

Tiff Lacey szerepe itt nem puszta „featuring” díszítés. Hangja a kompozíció része, ATB pedig producerként nem ráhelyez egy éneket a kész alapra, hanem a vokál köré építi a teret. Ez a szemlélet későbbi együttműködéseiben is visszatért.

Tíz album – egy következetesen kétarcú életmű

ATB pályáját nem lehet pontosan megérteni csak a kislemezekből. Tíz stúdióalbumon keresztül újra és újra egymás mellé helyezte a turnék energikus világát és az utazások közben hallgatott nyugodtabb zenéket.

A dupla albumok nem terjedelmi mutatványok voltak. Tanneberger szerint turnézás közben a dinamikus zene energiája vonzza, autóban vagy egyedül viszont csendesebb felvételeket hallgat. Az ATB-életmű két oldala ezért nem marketingkoncepció, hanem ugyanannak az embernek két valós hallgatási helyzete.

Your Love (9PM) és a jelen – visszatérés önmaga lemásolása nélkül

Az évtizedek során sokan keresték meg feldolgozási vagy újraváltozati ötletekkel, ATB azonban sokáig egyik megközelítést sem érezte megfelelőnek. 2021-ben Topic és A7S ötlete győzte meg. A Your Love (9PM) az eredeti dallamot használja, de új vokált, mai ritmikát és önálló dalszerkezetet épít köré. Ez lett a 9 PM első hivatalos újragondolása, nem egyszerű remastere.

A projekt ezzel nem zárult nosztalgiaturnéba. A hivatalos diszkográfiában 2024-ből ott van a Dopamine-nal készített Don’t Stop (I Wanna Know) és a Future City, 2025-ből pedig a Shaun Farrugia közreműködésével megjelent Believe in Love. A hivatalos oldal 2026-ban az A New Life EP-t is kiemelte. A régi címekre való utalás tehát párhuzamosan él új felvételekkel.

ATB bakeliten – hat lemez, amelyen végighallgatható a történet

ATB karrierje a maxi single-korszakban indult, ezért a története különösen jól követhető 12 colos kiadványokon. Ugyanakkor azonos cím alatt sok ország, kiadó és remixcsomag létezik; vásárláskor nem elég csak az előadót és a számcímet nézni.

A pontos azonosításhoz mindig együtt vizsgáld a kiadót, katalógusszámot, országot, címkét, runoutot és a lemez állapotát. Ha klasszikus trance-, rave- vagy más elektronikus maxi lemezeket keresel, nézz körül a Bakelit Records használt vinyl kínálatában. A készlet folyamatosan változik, ezért egy konkrét ATB-kiadást csak akkor tekints elérhetőnek, ha ténylegesen megjelenik a webáruházban.

Bakelit Records-ítélet: ATB több egy korszakos hangnál

ATB-t könnyű lenne a 9 PM néhány hangjára szűkíteni. Ez a motívum valóban a kilencvenes évek végének egyik legtisztábban felismerhető elektronikus zenei aláírása. A teljes pálya jelentőségét azonban éppen az mutatja meg, hogy Tanneberger képes volt elhagyni saját sikerformuláját.

A Sequential One keményebb világa, a Two Worlds kettős koncepciója, a Heather Novával és Michael Cretuval készített felvételek, Tiff Lacey hangja az Ecstasyban, valamint a tíz stúdióalbum együtt jóval összetettebb képet rajzol. ATB nem pusztán trance-DJ, hanem dallamközpontú elektronikus dalszerző, aki a klubzene és a nyugodt, személyes hallgatás között épített átjárót.

A végső ítéletünk: a 9 PM nyitotta ki az ajtót, de nem ez az egyetlen ok, amiért ATB megmaradt. Az életmű tartósságát az adja, hogy ugyanazt az érzelmi világot rave-ben, trance-ben, vokális dalban és ambient zenében is felismerhetően tudta megszólaltatni.

Gyakori kérdések ATB-ről

Mi ATB valódi neve?

ATB valódi neve André Tanneberger. A művésznév saját nevének betűiből született: Andre TanneBerger.

Mikor jelent meg a 9 PM (Till I Come)?

A szám 1997-ben készült, első kiadása 1998-ban jelent meg, a brit listavezető áttörés pedig 1999-ben következett.

Ki énekel a 9 PM (Till I Come) felvételen?

A felvétel vokálját Yolanda Riverához kötik. Az ének rövid, atmoszférateremtő elemként működik, nem hagyományos refrénként.

ATB a Sequential One tagja volt?

A Sequential One André Tanneberger 1993-ban indított dance-projektje volt. Évekkel az ATB név előtt ezen keresztül szerzett produceri és kiadói tapasztalatot.

Miért lett külön projekt az ATB?

Tanneberger szerint a 9 PM dallamosabb, atmoszférikusabb hangzása nem illett a Sequential One addigi kiadványaihoz, ezért új nevet hozott létre számára.

Ki énekli az Ecstasyt?

Az Ecstasy énekese Tiff Lacey. A brit dalszerző-énekes a Marrakech és más ATB-felvételek világához is szorosan kapcsolódik.

Melyik ATB-albummal érdemes kezdeni?

A korai klasszikusokhoz a Movin’ Melodies, a trance és chillout kettősségéhez a Two Worlds, az érzelmes vokális korszakhoz pedig a No Silence a legjobb belépő.

ATB ma is aktív?

Igen. Az elmúlt években új felvételeket és együttműködéseket adott ki, köztük a Topic és A7S közreműködésével készült Your Love (9PM)-et, a Dopamine-nal rögzített Don’t Stop (I Wanna Know)-t és a Believe in Love-ot.

Összegzés

André Tanneberger egy Amiga 500-zal és néhány hangszerrel kezdett zenét készíteni a gyerekszobájában. A Sequential One megtanította arra, hogyan működik a rave-tánctér és a lemezpiac. A 9 PM megmutatta, hogy egy rövid elektronikus dallam a klubokon túl is globális nyelvvé válhat.

A fontosabb történet azonban az, ami a listavezetés után következett. ATB nem ragadt benne a saját gitárhangjában. Albumokat épített, vokalistákkal dolgozott, szétválasztotta, majd újra összekapcsolta a klubzenét és a chilloutot. A Two Worlds, a Dedicated, a No Silence, a Trilogy és a későbbi lemezek mind ugyanazt bizonyítják: nála a technika eszköz, a valódi középpont mindig a dallam.

Ha legközelebb megszólal a 9 PM, érdemes nemcsak egy kilencvenes évekbeli slágerre gondolni. Abban a néhány hangban ott van a keletnémet gyerekkor, a szűk hálószobai stúdió, a Sequential One rave-tapasztalata és egy producer döntése, hogy az új ötletnek új nevet ad. Innen indult ATB története – de korántsem itt ért véget.

Felhasznált és ajánlott források

• ATB – hivatalos életrajz
• ATB – hivatalos diszkográfia
• ATB – Movin’ Melodies, hivatalos albumoldal
• ATB – Two Worlds, hivatalos albumoldal
• ATB – No Silence, hivatalos albumoldal
• ATB – Trilogy, hivatalos albumoldal
• 15 Questions – ATB a stúdióról, technológiáról és alkotásról
• Clubbing Croatia – interjú az ATB név és a Sequential One történetéről
• MusicRadar – a 9 PM dallamának születése
• Official Charts – 9 PM (Till I Come)
• Universal Music – Your Love (9PM)