Ferry Corsten és legendás projektjei – System F, Gouryella és Veracocha

A kilencvenes évek végén egy trance-rajongó akár úgy is hazatérhetett a lemezboltból, hogy három különböző előadó kiadványát vitte magával, miközben mindhárom mögött ugyanaz a producer dolgozott.

Az egyik borítón a System F név állt. A másikon Gouryella. Egy harmadik lemezen talán Veracocha, Moonman, Albion vagy Pulp Victim szerepelt. A hangulat és a kiadó változott, a dallamok kezelésében, a fokozatos építkezésben és a kirobbanó csúcspontokban azonban már felismerhető volt Ferry Corsten kézjegye.

Ez volt az az időszak, amikor egy produceri alias nem egyszerűen marketingfogásnak számított. Minden névhez más hangzás, más klubközeg és gyakran másik kiadó tartozott. A DJ-k a hosszú 12 colos változatokat keresték, a lemezcégek fehér címkés promókat küldtek, egy új felvétel pedig sokszor hónapokon keresztül terjedt a klubok között, mielőtt a nagyközönség is megismerte volna.

Ferry Corsten története ezért nem írható le egyetlen előadói névvel. A lemezei és együttműködései egyben azt is megmutatják, hogyan vált Rotterdam és a holland producerek köre az ezredforduló nemzetközi trance-hullámának egyik központjává.

Egy producer, több különböző zenei személyiség

Ferry Corsten Rotterdamban kezdett zenéket készíteni, és már a korai időszakban több név alatt jelentette meg felvételeit. Ez ma elsőre szokatlannak tűnhet, de a kilencvenes évek elektronikus zenei piacán teljesen természetes volt.

A producerek különböző aliasok alatt próbálhattak ki eltérő irányokat anélkül, hogy minden új ötletet egyetlen márkanév alá kellett volna beszorítaniuk. Az egyik projekt lehetett sötétebb és progresszívebb, a másik közvetlenebbül dallamos, a harmadik pedig egy konkrét együttműködés számára létrehozott közös név.

Moonmanként Ferry klubközpontú, hipnotikus trance-t készített. Az Albion név alatt a progresszív és balearic hangulatokhoz került közelebb, a Pulp Victim pedig atmoszférikusabb, helyenként kísérletezőbb oldalát mutatta meg. A System F már a nagyívű, dallamvezérelt holland trance előhírnöke lett, a Gouryella pedig egy érzelmesebb, szinte filmszerű világot kapott.

Ezek a projektek nem egymás véletlenszerű változatai voltak. Inkább különböző zenei szerepek, amelyeket ugyanaz a producer töltött meg tartalommal.

System F: az Out Of The Blue áttörése

A Ferry Corsten-életmű egyik döntő pillanata 1998-ban, a System F név alatt készített Out Of The Blue megszületése volt. A kereskedelmi kiadások és a nemzetközi siker 1999-ben érkeztek meg.

A felvétel eredeti, hosszú változata pontosan arra készült, amire a korszak trance-bakelitjei általában: DJ-k számára. Nem sietett. Hosszú felvezetést adott a keveréshez, rétegenként építette fel a ritmust és a harmóniákat, majd csak később engedte kibontakozni a fő dallamot.

Amikor azonban az a dallam megérkezett, az Out Of The Blue már nem igényelt énekest vagy bonyolult szöveget. A fényes szintetizátorhangzás és az emelkedő témavezetés önmagában hordozta a szám érzelmi csúcspontját.

A holland Tsunami kiadás mellett a felvétel brit megjelenést is kapott az Essential Recordings gondozásában. Az Egyesült Királyság kislemezlistáján 1999 áprilisában a 14. helyig, a dance listán pedig a második helyig jutott. Ez különösen beszédes eredmény egy olyan szerzeménynél, amely alapvetően hosszú instrumentális klubfelvételként indult. Az adatokat az Official Charts System F-oldala is megerősíti.

Az Out Of The Blue sikere nemcsak Ferry pályáját változtatta meg. Azt is jelezte, hogy a holland producerek dallamközpontú trance-hangzása az underground lemezboltokon és klubokon kívül is komoly közönséget találhat.

A System F projekt ezt követően olyan felvételekkel folytatódott, mint a Cry, a Solstice vagy az Armin van Buurennel készített Exhale. Hangulatuk nem teljesen azonos, de közös bennük a jól felépített dramaturgia: türelmes intro, fokozódó feszültség és egy olyan főtéma, amely nagy klubrendszeren érvényesül igazán.

Gouryella: Ferry Corsten és Tiësto közös világa

Miközben a System F egyre nagyobb figyelmet kapott, Ferry egy másik rotterdami producerrel is stúdióba vonult. Ő Tijs Verwest volt, akit a közönség később Tiësto néven ismert meg világszerte.

Közös projektjük a Gouryella nevet kapta. A név az ausztrál őslakos nyelvek egyikében a „mennyország” jelentéséhez kapcsolódik – ez pedig jól leírta a projekt hangzását is. A cél nem egy újabb System F-lemez elkészítése volt, hanem egy különálló, lebegőbb és érzelmesebb trance-világ megteremtése.

Az első, szintén Gouryella című kislemez 1999-ben jelent meg. A felvétel nem egyetlen gyorsan ismétlődő motívumra épített: a hosszú verzió fokozatosan bontotta ki a dallamot, majd rétegenként emelte egyre magasabbra az energiát. A brit listán a 15. helyig jutott, míg a dance rangsorban a harmadik helyet érte el. A kiadási és listaadatok az Official Charts oldalán találhatók.

A projekt következő kislemeze, a Walhalla még ugyanabban az évben érkezett. Hűvösebb, monumentálisabb karaktere volt, és az Egyesült Királyságban a 27. helyig jutott. A 2000-es Tenshi már valamivel feszesebb, csiszoltabb produkciót mutatott, miközben megőrizte a Gouryella éteri hangzását. Mindkét kiadvány megtalálta a helyét a DJ-k lemeztáskájában és a brit dance listákon is: Walhalla, Tenshi.

A Gouryella korai korszakában Ferry és Tiësto három meghatározó kislemezt készített együtt. Ezt a közös indulást Ferry későbbi interjúiban is egyértelműen megerősítette. A projekt történetéről készült közvetlen Ferry Corsten-interjú, valamint az 1999-ből fennmaradt Ferry Corsten–Tiësto beszélgetés azért is érdekes, mert nem utólag megalkotott legendaként, hanem a korszak résztvevőinek szemszögéből mutatja be a formációt.

A Gouryella név Ferry szóló projektjeként élt tovább

Tiësto távozása után Ferry nem zárta le végleg a Gouryella történetét. A 2002-es Ligaya már ahhoz az időszakhoz tartozott, amikor a projektet önállóan vitte tovább.

Ezt hosszabb csend követte. Ferry más kiadványokra, saját neve alatt megjelenő zenékre és rádiós munkáira koncentrált, miközben a Gouryella korai lemezei tovább éltek a klasszikus trance-szettekben.

A fordulat 2015-ben érkezett el az Anahera megjelenésével. A cél nem egyszerűen egy ismert név újrahasznosítása volt: Ferry visszanyúlt ahhoz a lassabban építkező, érzelmes trance-nyelvhez, amely a korai Gouryella-felvételeket is meghatározta. A projektből 2016-ban koncertkoncepció és turné született, történetét pedig a From The Heavens összeállítás foglalta egységbe. A visszatérés hátteréről Ferry a Billboard interjújában és az Insomniac beszélgetésében is mesélt.

A Gouryella így ritka példája lett annak, hogy egy eredetileg közös projekt később az egyik alapító személyes alkotói terévé váljon, mégis megőrizze az első lemezek zenei identitását.

Veracocha és a Carte Blanche: két producer egyetlen közös pillanata

1999-ben Ferry egy másik meghatározó holland trance-producerrel, Vincent de Moorral dolgozott együtt. Közös nevük Veracocha lett, a felvétel pedig a Carte Blanche címet kapta.

Vincent de Moor ekkor már saját jogán ismert producernek számított. Zenéiben ugyanúgy fontos szerepet kaptak a nagy dallamok, mint Ferrynél, de más ritmikai és harmóniai megoldásokkal dolgozott. A Carte Blanche ereje éppen abból született, hogy a két alkotói világ nem elnyomta, hanem kiegészítette egymást.

A lemez hosszú klubverziója szinte iskolapéldája az ezredforduló előtti trance-dramaturgiának. A bevezető elegendő helyet hagyott a DJ-nek a keveréshez. A főtéma nem azonnal érkezett, hanem egyre erősebb feszültséget teremtve bontakozott ki. Amikor pedig teljes egészében megszólalt, már egy előkészített tánctérre érkezett.

A kiadvány Hollandiában a Deal Recordshoz, az Egyesült Királyságban pedig a Positivához kötődött. A brit kislemezlistán a 22., a dance listán a harmadik helyig jutott. A területenként eltérő kiadások és katalógusszámok miatt egy használt példány vásárlásakor mindig érdemes ellenőrizni a konkrét tracklistát és remixet. A brit adatokat az Official Charts Veracocha-oldala rögzíti.

A B oldalon szereplő Drafting miatt a Veracocha története nem szó szerint egyetlen zeneszámból áll. Mégis a Carte Blanche lett az a felvétel, amelyhez a projekt neve azóta is kötődik. Ferry a lemez elkészítését egy későbbi, Vincent de Moorral közös interjúban is felidézte.

Moonman, Albion és Pulp Victim: a kevésbé ismert nevek jelentősége

A System F, a Gouryella és a Veracocha sikere könnyen elhomályosíthatja Ferry korábbi aliasait. Ezek nélkül azonban nehéz lenne megérteni, hogyan alakult ki a később azonnal felismerhetővé váló Corsten-hangzás.

Moonman

A Moonman névhez kötődő Don’t Be Afraid a kilencvenes évek közepének keményebb, közvetlenül klubokra szabott trance-világát képviselte. A brit kiadás 1997-ben a kislemezlistára is felkerült, az 1999-es újrakiadás pedig még jobb eredményt ért el a dance rangsorban. Az Official Charts Moonman-adatlapján mindkét szereplés megtalálható.

Moonmanként Ferry kevésbé a monumentális eufóriát, inkább a hipnotikus ismétlést és a klubritmust helyezte előtérbe. Ez a tapasztalat később a System F-lemezek feszesebb szakaszaiban is visszaköszönt.

Albion

Az 1998-as Air Albion néven jelent meg, és a progresszív trance levegősebb, balearic hangulatú oldalához kapcsolódott. A felvétel a Platipus Records környezetében talált otthonra, ahol a trance, az acid és a progressive house határai egyébként sem voltak merevek.

Az Air azért fontos állomás, mert megmutatta: Ferry nem kizárólag nagy, euforikus refrénekben gondolkodott. Atmoszférát, teret és visszafogottabb feszültséget is tudott építeni. A lemez születéséről közvetlenül Ferry beszél a Muzikxpress interjújában.

Pulp Victim

A Pulp Victim név az atmoszférikusabb, helyenként kísérletező trance-felvételekhez kapcsolódott. A The World, illetve annak későbbi kiadásai és remixei jól példázzák, mennyire átjárhatóak voltak Ferry különböző projektjei.

Különösen érdekes, hogy egy Pulp Victim-felvétel Moonman-remixet is kaphatott. Vagyis Ferry az egyik alkotói személyiségével értelmezte újra a másikat. Ez nem puszta névjáték volt: az eltérő aliasok különböző ritmikai és hangulati megközelítést jelentettek.

Kilenc meghatározó Ferry Corsten-kapcsolódású vinylfelvétel

A megjelenési év egyes lemezeknél azért szerepel kétféleképpen, mert az első holland vagy promókiadást nem mindig ugyanabban az évben követte a szélesebb brit terjesztés. Gyűjtésnél ezért az évszám mellett a kiadó, a katalógusszám, az ország és a konkrét mix megnevezése is fontos.

Miért érdemes ezeket a lemezeket 12 colos változatban hallgatni?

A Ferry Corstenhez kapcsolódó klasszikusok jelentős része nem háromperces rádióverziónak készült. A hosszú mixek dramaturgiája a DJ-pult igényeit követte.

A bevezető ütemek helyet hagytak a keveréshez. A fő dallam előtt felépített szakaszok feszültséget teremtettek, a leállások pedig akkor működtek igazán, amikor egy teljes klub hangrendszere és közönsége várta a visszatérő lábdobot.

Vinylkiadásoknál ráadásul ugyanaz a cím több, lényegesen eltérő lemezt takarhat. Az eredeti mix mellett megjelenhetett klubváltozat, instrumentális verzió vagy egy később híressé vált remix. Előfordulhat, hogy a legismertebb változat nem az első kiadáson, hanem egy későbbi licencelt vagy újranyomott lemezen található.

Használt trance-bakelit vásárlásakor ezért nem elég csak az előadó és a cím ellenőrzése. Érdemes megnézni a tracklistát, a labelt, a katalógusszámot, a lemez állapotát és azt is, hogy az adott pressing valóban a keresett hosszú verziót tartalmazza-e.

Ferry Corsten öröksége nem fér el egyetlen név alatt

Ferry Corsten pályájának legérdekesebb része nem csupán az, hogy több sikeres felvételt készített. Sokkal inkább az, hogy különböző projektekhez külön zenei személyiséget tudott kialakítani.

A System F a nagyívű, energikus holland trance-et képviselte. A Gouryella az érzelmesebb, éteri hangzást helyezte előtérbe. A Veracocha két producer tudásának találkozásából született. A Moonman, az Albion és a Pulp Victim pedig olyan műhelyek voltak, amelyekben Ferry a ritmus, az atmoszféra és a dallam eltérő arányait próbálhatta ki.

Ezek a nevek együtt rajzolják ki igazán a holland trance aranykorának történetét: azt az időszakot, amikor egy 12 colos promo, egy új remix vagy egy ismeretlen alias alatt megjelent lemez néhány DJ támogatásával egész klubokat hódíthatott meg.

Ha újra felfedeznéd ezt a korszakot, nézz körül a Bakelit Records új és használt trance vinyljei között. A kínálat változhat, ezért érdemes mindig a konkrét kiadást, mixet és tracklistát ellenőrizni.

Te melyik Ferry Corsten-projektet hallgatnád meg elsőként bakeliten: a System F-et, a Gouryellát vagy a Veracochát?